Köztünk élő generációk 3.
X generáció (1965-1980)
Az öntudatos, lázadó X generáció próbált nem kérni mindabból, amit a szülei kínáltak. Amit láttak: a munka és a pénz miatt széteső családok, ugyanakkor sikert csak nagy ritkán elérő félő, bizonytalan szülők. A nyelvtudást, a gyakorlati hozzáállást és a rugalmasabb munkaterhelést ugyanakkor még a korábban tanult hierarchikus rendszer járta át. Míg a szülők ismerték a fizetett túlóra fogalmát, az X-esek a korlátlan munkaidőt tartották normálisnak – hiszen ez kellett a karrierhez, az elismeréshez, az előrejutáshoz. De ez nem ment gyorsan, mert a szamárlétra idővel bedugult.
A munkahelyi kultúra és így az élet szerves része lett pont az a szorongás, ami elől az X generáció menekült. Ez a generáció úgy érzi, egyedül maradt. Ennek megfelelően tele vannak kétségekkel és bizonyítási vággyal. A hétköznapi otthoni vacsorák vagy hétvégi ebédek gyakran lecserélődnek munkahelyi találkozókká, vagy informális tárgyalásokká. Muszáj minél több mindenkivel jóban lenni. De a stressz egyre csak nő, az elvárások nem szűnnek meg. Persze ebben sokat segít a korábbi kulcsos gyerekek rugalmassága és világlátása: lényegében ők szülték meg az információs társadalom kereteit, az ő fiatal koruk hozta létre az Internet és a mobil telefon igényét. Ennek megfelelően a konzervatív felhasználója mindennek: a mobillal még telefonál, az Internettel dolgozik és szórakozik, de email-lel kommunikál.
Az X generáció problémái nagyon újak, amikhez nem kapott példát. Az ő szüleik korában még nem volt olyan, hogy karrierista, sikeres üzletasszony anya – ezt a mostani anyáknak kell kitalálniuk és definiálniuk saját maguknak. Az X generációs férfiak apa-mintája vagy férfi-mintája egy szexualitástól mentes férfikép, amibe most a sikeres férfi kereteit nekik kell meghatározni úgy, hogy a világ folyamatosan szembesíti őket azzal, hogy már nincsenek férfi és női feladatok. És még sorolhatnánk azokat az új feladatokat, amiket ez a generáció magáénak érez.
A X-esek elkezdtek bezárni – ami egy másik típusú nyitást eredményezett. Önmagukkal kezdtek el foglalkozni, az élet értelmével, saját maguk megtalálásával. Befelé fordultak. És ez is jelentős mértékben gyorsította a következő generációk változását.
