Köztünk élő generációk 2.
Baby boomer generáció (1946-1964)
A Baby boom generáció picit nyugodtabb társadalmi-gazdasági helyzetbe csöppent bele szüleinél, de még a gyerekeiknél is. Náluk még előre meg volt határozva a munkaidő eleje és vége, a kollégák beszélgettek egymással, nagy túlzással mindenki ismert mindenkit.
A forradalmakat megvalósító generáció fiatal korában kitágult a világ még ebben a szűk mozgásteret engedő kommunista világban is. Az addig megszokott keretek foszladozni kezdtek, a világban olyan radikális változások történtek, amit a vasfüggöny sem tudott teljes egészében lezárni. A generáció életét áthatotta a munka világa, a még mindig poroszos tekintélyelvűség, de talán ez az utolsó olyan generáció, ahol a hierarchia határozza meg a működési elveket.
Az ötvenes évek nyomora után némi fellendülés volt tapasztalható, elkezdődött a „szocialista fogyasztói társadalom”: nagyon lassan, de a családok a beszélgetések helyett a TV elé ültek, habár hétfő esténként még diavetítőn szórakoztatták a szülők a gyerekeiket. Megjelentek a mosógépek, a hűtők, az autók. Egyre több minden segítette a generáció életét, és ha valaki elfogadta a rendszer, egyfajta biztos, kiszámítható életet vizionálhatott magának.
Mindez egy csapásra szertefoszlott a rendszerváltással: a Baby boomerek egy olyan világban találták magukat, amire a többség nem készült fel. Az 1990-es években harmincas-negyvenes éveikben járó Baby-boomerek tömegét küldték átképzésre, intenzív angol tanulásra, hogy legalább részben részesei lehessenek a változásnak. Mindezt csak fokozta, hogy az addigi rendszerek felbomlottak, a privatizáció során egyesek vagyonokat szereztek, a többség viszont elszegényedett. A Baby boomerek elkezdtek kapkodni: azt látták, hogy a siker és a pénz határoz meg rengeteg mindent, és ők mindent meg is akartak adni gyermekeiknek. Ez a generáció pedig hajtott és gürizett, hogy megfeleljen a kor vélt, nyugati elvárásainak. Ez természetesen a család rendszerének a lassú bomlásához vezetett: a szülők, és így egyre több nő egyre többet dolgozott, hogy minden meglegyen otthon.
A gyerekek azt látták, hogy ugyan a szülő mindent megtesz értük, csak a szülőt nem feltétlenül látták otthon. Ha pedig hazatért, egy szorongó, feszült, bizonytalan apa és anya próbált valamilyen hangulatot varázsolni a TV elé leülő család számára.
